Rafael Vinoly egy évvel ezelőtt bemutatott terve megosztja az angol főváros szakmai képviselőit, magasságával ugyanis belelóg az egyik úgynevezett rálátási sávba.

London egyik legnagyobb projektjét Rafael Vinoly építész, illetve a Land Securities ingatlanbefektető vállalat jegyzi. A 20 Fenchurch Street eredetileg egy 190 méteres, 46 emeletes, megjelenésében egy „walkie-talkie-hoz” hasonlító felhőkarcolt takart, mely magasságát időközben 160 méteresre, 39 emeletesre terveztek át.



Külső megjelenésében, illetve belső kialakításában mindenképp innovatívnak számít a 20 Fenchurch Street. A tervek jól elkülönítik a három funkciót (irodák, üzletek, vendéglátó helyiségek), illetve újszerűnek számít az épület legtetejére, a felső három szinten terjeszkedő tetőkert is. A zöld növényekkel tarkított, körpanorámás szintekről remek kilátás nyílna London égészére, és épp ez váltja ki sokak ellenérzését.

Az angol főváros, illetve annak vezetősége és illetékes szakmai testülete ugyanis ódzkodik az olyan épületektől, melyek beleesnek az úgynevezett rálátási sávokba, tehát méretükkel és elhelyezkedésükkel a város egyes pontjairól nézve kitakarnak egy-egy landmarkot, fontos műemléket.

Ez esetben a Tower of London sávjába esik bele a tervezett épület, és habár a magasságról időközben lenyestek hét emeletnyit, ezt még mindig nem tartja elégségesnek az örökségvédelem, sőt, a lakosság véleménye is megosztott a kérdésben.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szakembereket (építészeket, mérnököket, fejlesztőket, akadémiai tagokat) tömörítő CABE (Commission for Architecture and the Built Environment) kiállít a projekt mellett, melynek egy a honlapjukon megtalálható írással adtak nyomatékot. Szerintük a polgármester, illetve a városvezetés hatására megfogalmazott szigorú szabályokkal nem ellenkezik a 20 Fenchurch Street. 

Hasonlóképpen kiáll az ívelt vonalvezetésű tömb mellett az építészeti kérdésekben mérvadónak számító bdonline is, amely a hasonló okokból meghiúsuló projekteket az örökségvédelem „áldozataiként” tartja számon. 

A rálátási sávok kérdése egyre jobban foglalkoztatja az angol közvéleményt. Lesarkítva elmondható, hogy az egyik oldalon a városvezetés áll, a másik oldalon pedig a (sztár)építészek, ingatlanbefektetők tábora. Tavaly nyáron, a londoni építészeti biennáléval egy időben látható Airspace kiállítás például igen érdekes és "Monthy-Pythonos" megoldást mutatott be a landmarkok védelmére.