Ma a magyar lakosság közel 70%-a él városokban, 2050-re azonban a becslések szerint ez az arány 80% fölé is emelkedhet – éppen ezért a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) által Város a fenntarthatóság felé címmel szervezett konferencia célkeresztjében a települések álltak. A szakemberek szerint egy szebb jövő eléréséhez a legrövidebb út azok megreformálásán keresztül vezet. A három éve működő non-profit hazai szervezet a World Green Building Council tagja, célja az épített környezet fenntarthatóvá tétele, a környezettudatos építési gyakorlat elterjesztése, például az akár kormányzati szintű döntéshozóknál való lobbizás révén.
Dr. Reith András, a HuGBC elnöke előadásában többek között rámutatott: ma Magyarországon 70%-ban fosszilis energiahordozókat alakítunk át – ennek köszönhetően, a gázártámogatás révén pedig „talicskával toljuk ki a pénzt a határon”, fogalmazott, és azt is kiemelte: az olyan, településtervezési eszközökkel, mint az épületek megfelelő tájolása, ami nem kerül pénzbe, akár negyedével is csökkenthető azok energiafelhasználása. A konferencia apropóján a szakemberrel arról beszélgettünk, milyen eredményeket ért el eddig a 3 éve létrejött szervezet.
hg.hu: Az előadók széles köre és a résztvevők nagy száma jelez-e vajon egyfajta áttörést, azt, hogy a települések döntéshozói is felismerték: kell és jó ez a fajta szemlélet?
Dr. Reith András: Nem biztos, hogy azt látják, kell és jó, csak azt kezdik érezni, hogy ami van, az biztosan nem jó. Rendben, de akkor merre tovább? A konferencia erre mutatott meg jó pár lehetőséget. A téma abszolút aktuális, hiszen a települések a jövő kulcsai. Az egyik legfontosabb tanulság: nem minden kerül pénzbe, nem minden múlik a pénzen – ezt a falat a jelek szerint már sikerült áttörni. Tervezési oldalról természetesen professzionális többlettudást, többletmunkát jelent ez a fajta szemlélet, így többletkiadást is, ez azonban nem mérhető a kivitelezés, üzemeltetés alatt megspóroltakhoz.
hg.hu: A külföldi példákat elnézve néhol egészen komoly befolyással rendelkezik az adott ország nemzeti tagszervezete; ebből a szempontból nálunk mi a helyzet?
dr. Reith András: A Green Building Councilok az egész világon kormányzati szinten folynak bele a döntéshozatalba, mindez nálunk is folyamatban van. Megkeresnek minket önkormányzatok, és meglehetősen erős jelnek tartom, hogy az országos főépítész meghívott minket a Központi Tervtanácsba. Azt is mondhatjuk, hogy ajtók kezdenek résnyire megnyílni, ami szép eredménynek tekinthető, ha azt vesszük, hogy egy 3 éve működő, non-profit szervezetről van szó. Jogszabály-alkotási oldalon (pl. OTÉK módosítás) komoly véleményezésre van lehetőség, szóval bekerültünk abba a körbe, ahol odafigyelnek ránk. Ezek persze nem óriási lépések, de szakmailag nagy jelentőségűek. Nagy dolognak tartom, hogy a HuGBC a kezdetektől fogva integratív szervezet, folyamatosan keressük a partnereket; a konferencián írtuk alá például a stratégiai együttműködési megállapodást a MÉK-kel.
hg.hu: Az elmúlt egy évben hazai viszonylatban mik a legnagyobb sikerek, ami a városok fenntarthatóságát illeti?
Dr. Reith András: Budapest új városfejlesztési koncepciójának elindítása, amely mögött komoly szakmai stáb áll, mindenképp óriási dolog. Nagyon jó az is, hogy előállt a nemzeti energiastratégia. Ami viszont egyenesen szégyen, hogy ugyanez nem mondható el a nemzeti hulladékgazdálkodási tervről, ami miatt Magyarországot az Unió bíróság elé is citálta Brüsszelben. Ez például azért nagyon szomorú, mert sok település erre hivatkozva nem készíti el a saját hulladékgazdálkodási tervét. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy Stockholmban a szemét újrahasznosításának aránya 90%, Budapesten pedig az arány ennek pont a fordítottja...
hg.hu: Ezenkívül mely területeken kell még fejlődnünk?
Dr. Reith András: Siralmas, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a komplex stratégiákhoz. Tisztelet a kivételnek, de az adatgyűjtésre senki nem hajlandó áldozni, általában letudható volt azzal, hogy a tanácsadói szerződéseknél le lehetett számlázni... Ma Budapesten senki nem tud adatokkal szolgálni a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban, és a legtöbb településen szintén esélytelen erre vonatkozó adatokat szerezni. A probléma egyik oka, hogy ma kevés hivatalban figyelhető meg proaktív tevékenység. Napi tűzoltás folyik és aktahegyekkel történő folyamatos küzdelem. A kevés kivétel közé tartozik a fővárosban például a BKK vagy a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztálya, ahol Budapest hosszútávú fejlesztési koncepciója is készül. A másik komoly gond a szakmai felkészültség hiánya - főleg egy olyan új területen, mint a miénk -, sokan erről csak suttognak, de sajnos a hivatalok jelenlegi „életpálya modell”-je inkább a kontraszelekciót erősíti. Ezzel szemben például Németországban a legtöbb esetben nagyon felkészült és proaktív hozzáállással, problémamegoldó készséggel találkoztam, persze nem tudom, csak gondolom, hogy nem is azt a pénzt viszik haza, mint az itteni hivatalokban dolgozók.
hg.hu: Szó esett az előadáson az atomenergiáról, ahol eléggé szemléletes adatokat hallhattunk, például azt, hogy egy megépült erőmű általában 2,5-szer kerül többe a tervezett költségeknél...
Dr. Reith András: Az atomenergiával és a fosszilis energiahordozókkal (pl. gáz) kapcsolatban elég demonstratív számadatokat igyekeztem mutatni. Szerintem eléggé egyértelmű, hogy nem ezekre kell alapozni. Ugyanakkor az energiastratégia nagyon nehéz kérdés. Mindkét oldalon rengeteg, sokszor ellenőrizhetetlen állítás hangzik el. Nehezen ellenőrizhetőek például egy atomerőmű esetében a környezeti hatások – ugyanakkor tegyük fel a kérdést, hogy ki költözne szívesen egy ilyen mellé? És mi a helyzet az energiabiztonsággal? „Az atomerőművek jól szabályozhatóak”, állítják annak pártolói, de ha ez a helyzet, hogyan következhet be egy fukushimai szintű atomerőmű-baleset? Egy azt követő francia felmérés pedig kimutatta: az ország atomerőműveinek 2/3-át újjá kéne építeni ahhoz, hogy működésük valóban biztonságos legyen. Azt se felejtsük, hogy egy ilyen beruházás a korrupció melegágya lehet – hiszen nincs olyan, hogy mennyibe kerül egy négyzetméter atomerőmű, innentől tehát nem ellenőrizhető, hogy igaz-e az adott ár. Valahol mindenki érzi, hogy a megújuló energiaforrások felé kell fordulni, csak mindez nincs összhangban a 4 éves választási ciklusokkal. Ez persze nemcsak nálunk gond, máshol is az.
Nagyon fontos azonban látni azt is, hogy a megújulókkal kapcsolatban sok és komoly kérdés nyitott még, amelyekre a jövőben meg kell találni a választ. Ezek közül az egyik legfontosabb az energiaellátás biztonsága, de ez csak egy a sok közül. Ezek jellemzően olyan területek, ahol a világon és nálunk is komoly kutatások, fejlesztések folynak részben erről szólt a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) előadás. Igyekeztünk úgy összeállítani ez előadásokat, hogy ne mélyítsük a hurráoptimizmus valótlan érzetét, hanem kerüljenek terítékre a valós problémák, kérdések is, például a megújulókkal kapcsolatban is.
hg.hu: Mik a legfontosabb tervek a jövőre nézve?
Dr. Reith András: Az uniós szabályozáshoz igazodva a MÉK-kel, az MMK-val és a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárságával megkezdjük a közös munkát a közel nulla energiafelhasználású épületeket illetően. Szeretnénk folytatni az egyre nagyobb sikerekkel folyó oktatást, a következő konferenciánkon pedig már az épületekre koncentrálnánk.
Hozzászólások