Kinek mit idéz fel az oroszlán szó? Narnia? Horoszkóp? Oroszlánszívű Richárd? Netán a középiskolai fiúöltöző szaga? Akár fővárosunk is eszünkbe juthatna; nem gondolnánk, de Budapest legalább annyira az oroszlánok városa, mint a fürdőké vagy a sárga villamosoké. Egy könnyű délutáni sétán egész csordányi fenevaddal találkozhatunk; némelyik még csak negyedszázada, mások viszont félezer éve kóborolnak a város utcáin. Vigyázat: a fényképezőgép nem ijeszti el őket!
A Várkert Bazár bejáratát őrző oroszlán
A Belső-Erzsébetváros iparos múltját bemutató cikkünk után Budapest oroszlánjaival folytatjuk tavaszi sétaajánló-sorozatunkat. Nagyjából negyven egészalakos oroszlán-ábrázolást gyűjtöttünk össze a főváros köztereiről és magánkertjeiből. A legtöbb esetben a fenevad a bátorság, az erény, a dicsőség jelképeként szerepel, az is előfordul, hogy már absztrakt, heraldikai szimbólumként - mint például a Reviczky utcai Károlyi-palota (a volt Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ) bejárata feletti címeren. De nem kevésszer az oroszlán puszta díszítőmotívum, alighanem több százat számolhatnánk össze Budapest utcáin olyanokból, akik kopogtatót tartanak a szájukban vagy munkásabb napjaikon vizet köpnek. Mi maradtunk a nagyobb példányoknál, és bár sétánk hosszúra nyúlt, szakaszokra bontva ajánljuk akár kisgyerekes családoknak is.
Bár jóval könnyebb köztéren álldogálókra lelni, sétánkat privát oroszlánokkal kezdjük, amelyeket inkább csak a környékbeliek ismerhetnek. A belvárosból a 112-es busszal megközelíthető, 12. kerületi Tamási Áron u. 39. kertjében két békés állatot találunk, hátukon játszadozó puttókkal. Sajnos az utca felől egy bodzabokor részben takarja az idilli jelenetet, a ház lakói pedig szeméttárolásra használják a szobrok környékét – pedig azok többet érdemelnének… Annál is inkább, hiszen az épület egykor Dr. Homonnay Tivadar, Budapest főpolgármesterének lakóhelye volt, aki a 2. világháború alatt magyar és lengyel menekülteknek nyújtott rejtekhelyet.
Magánoroszlánok puttókkal a Tamási Áron u. 39. kertjében
Ugyancsak keveset tudunk a naphegyi Czakó utca 11. előkertjében álló, az utcáról is jól látható bronzszoborról. (Ide az első állomásról a 112-es busszal jutunk el; ha a 102-essel jövünk, át kell szállni az Apor Vilmos téren.) A szobrász, Andrejka József neve ugyan ismert, az azonban nem, hogyan került a zsákmányát őrző, tekintélyes oroszlán ennek a villának a kertjébe. A pusztulás veszélye mindenesetre biztosan nem fenyegeti, mint Tamási utcai kollégáit: egyrészt az I. kerület védetté nyilvánította, másrészt több megtermett házőrző is vigyáz rá. Sajnos emiatt nem igazán lehet megcsodálni, a kerület hosszú távon ezért tervezi áttelepíteni.
Innen a Tabánon keresztül, kellemes sétával elérünk Budapest legnagyobb oroszlánsűrűségű területéhez, a Várhoz és a Vízivároshoz. A Várkert Bazár környékén kóborolva lépten-nyomon oroszlánokba ütközünk: Ybl minden komolyabb itteni épületére rakott néhányat. A legfontosabbak persze az egykori feljáró kapuját őrző, többméteres állatok – kevéssé ismert szobrászuknak nem is lehetne stílusosabb neve: Fessler Leó. A lobogót őrző és az álnokságot jelképező kígyót legyőző két állat egészen jó állapotban van, amit sajnos magáról az épületről nem lehet elmondani – de a tervek szerint ez a közeljövőben változik.
A Lánchíd budai oldalának állítólag nyelvetlen oroszlánjai
Innen csak néhány lépésre várnak Budapest talán leghíresebb, de mindenképp leginkább legendás oroszlánjai a Lánchídon. 1852-ben készültek, és máig ezek az alkotó Marschalkó János legismertebb művei. A biztonság kedvéért megismételjük a sokszor elmondott cáfolatot: Marschalkó nem vetette magát a Dunába a kifelejtett nyelvek miatt, sőt, később faragott még egy oroszlánszobrot, Debrecenbe. Igaz, a nyelve ennek sem látszik.
Az Oroszlános udvar bejáratának őrzői a budai királyi palotában
A Lánchídnál bezsebelt négy oroszlánra rövid sétával ráduplázhatunk, hiszen a királyi palota Oroszlános udvarának bejáratánál újabb négy áll. Az érkezőket két békés üdvözli, viszont ha el akarjuk hagyni az udvart, két dühödten ordító vadállattal találjuk magunkat szembe. Ez nyilván az itt működő Budapesti Történeti Múzeum okos marketingakciója. A szobrok egyébként épp idén 110 évesek, és Fadrusz János, a századforduló neves művészének munkái.
Sarokoroszlán az Úri u. 13. számú házon
A palotából a polgárváros felé kalandozva sétánk legöregebb oroszlánjai várnak ránk. Először az Úri u. 13. számú házon, amely a középkorban nem utcasorban állt, hanem önmagában, és az emeleten vélhetően minden sarkát címertartó oroszlánokkal díszítették - ma ezek közül három látható. A középkori szobrász érdemére legyen mondva, hogy nem ijedt meg az absztrakt feladattól, és Budapest talán legfurcsább, sziámi oroszlánszobrát mintázta meg, amely az oldalfalakon két testben indul, de a saroknál egyetlen fejben fut össze.
A Balta közi oroszlános kút részlete, Mátyás-korabeli oroszlánokkal
Ha befordulunk a sarkon és (a rétesház csábításának ellenállva) bekukkantunk a Balta közből nyíló kapualjba, pontosabban a ház udvarába, ugyancsak különleges élményben lehet részünk. Az udvar kőfala előtt különös kút áll, amelynek minden eleme középkori eredetű, de ebben a formában, kézmosónak csak a barokk korban állították össze, mégpedig a budavári Nagyboldogasszony-templom (ismertebb nevén Mátyás-templom) jezsuita szerzetesei. A kidobásra szánt faragványokat a neves szobrász, Strobl Alajos mentette meg a 19. század végén és állította fel újra epreskerti műtermében, ahonnan a család 1947-ben hozta ide, a várba. A kút elemei többek között két Zsigmond kori sírkőtöredék, a legértékesebb azonban a talapzatot alkotó oroszlános faragvány, amelynek korabeli párhuzamai a visegrádi királyi palota 1480-as években készült falikútjának oroszlánjai. Ezeken az oroszlánokon tehát akár Mátyás királyunk szeme is megpihenhetett egykor.
Középkori oroszlán a Halászbástya Jezsuita lépcsőjének bejárata fölött
Jóval fiatalabb oroszlánok várnak minket az uralkodóról elnevezett templom mellett, Szent István szobrán – méghozzá épp az imént emlegetett Strobl Alajos alkotásai, aki 1906-ban, tízéves munka után készült el államalapító királyunk emlékművével. A szobor talapzatát egyébként a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes tervezte. Apropó, Halászbástya: ha a Batthyány tér felé menet a kevésbé népszerű déli, úgynevezett jezsuita lépcsőt választjuk, a fedett grádicsokból kilépve érdemes visszanézni. A szépen falazott kapu fölött ugyanis újabb középkori oroszlános faragvánnyal találkozhatunk, amely stílusából ítélve alighanem egy sírkő része lehetett egykoron.
Az eredeti, Markup-féle oroszlán a Kossuth téren
A Batthyány téren szálljunk metróra, de csak egy megálló erejéig, hiszen a szemközti Kossuth téren is két bronzoroszlán őrzi a Parlament díszbejáratát. Stróbl tanítványa, Markup Béla mintázta őket, ezekkel aratta első nagy sikerét. 1945-ben nemcsak az alkotó vesztette életét, de Budapest ostromában legfontosabb munkái is komolyan megsérültek: a jobboldali teljesen megsemmisült. Az új szobrot Somogyi József készítette, öntéséhez állítólag a megszüntetett Parlamenti Múzeum kisplasztikáinak beolvasztott anyagát használták fel. Mióta a kilencvenes éveken parkolóvá alakították a Kossuth teret, az oroszlánokhoz nem lehet odasétálni, mint korábban, de a jelenlegi tervek szerint ez megváltozik.
Oroszlán Kossuth Lajos síremlékén a Nemzeti Sírkertben
Innen továbbmetrózhatunk a Keleti-pályaudvarig, amelynek környéke ugyancsak remek vadászterület, ha az ember oroszlánokra vágyik. Ennek elsődleges oka a Fiumei úti Nemzeti Sírkert, ahol oroszlán vigyázza többek között Pintér Jenő sírját a 34. parcellában, valamint Szilágyi Dezsőét, a Deák-kripta szomszédságában. A Kerepesi úti temető legfontosabb oroszlánalakja azonban Kossuth Lajos hatalmas mauzóleumának tetején díszeleg, egy harcias géniusz társaságában. Ez az oroszlán is Stróbl munkája; az ekkor már ötvenen túli mester Gerster Alajos építésszel közösen nyerte meg a mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot, a zsűritag Lechner Ödön heves tiltakozása ellenére, aki a végül másodiknak kihozott Lajta Béla – Telcs Ede – Tóth István féle szecessziós tervet pártolta volna. Kossuth Olaszországból hazahozott hamvait 1909-ben helyezték nyugalomra az épületben, amely a mai napig Magyarország legnagyobb méretű síremléke. Mindenképp nézzük meg a bejáratot őrző pumákat.
A Rákos-villa kertjében álló oroszlán, Cházár András utca
A Keleti másik oldalán, a Thököly úton is érdemes kicsit továbbmenni. A Cházár András utca elején, Rákos Manó szobrászművész egykori villája előtt hatalmas, az előkert léptékéhez mindenesetre meglepő méretű oroszlán álldogál. A szoborlap.hu mindig jól értesült olvasói szerint a fenevad Maugsch Gyula alkotása, és egykor az első világháború gépkocsizó katonáinak emlékművét díszítette, majd a következő háború után került csak ide, kerti dísznek. A ház lakói viszont úgy tudják, maga Rákos Manó mintázta a szobrot, és mindig is itt állt, mióta Franz Matouschek bécsi építész tervei alapján felépült az egyébként egyedülállóan szép villa.
Fekete oroszlán a Thököly út 70. kertjében
Tovább a Thökölyn – de nem kell sokat sétálni, csak a 70. számig. A háború után sajnos csúnyán átépített villa kertjében két, meghatározhatatlan anyagból (valószínűleg kerámiából) készült, kissé keleties hatású oroszlánszobor áll. Sajnos alig látszanak ki a kerítés mellé ültetett sövény mögül – ez a csúnya szokás egyébként sok szép budapesti villa megcsodálásában gátolja a járókelőket. A Thököly úti vadakat is megérné kiszabadítani a bokrok sűrűjéből.
A Vörösmarty téri oroszlánok
Kis szerencsével, mondjuk a Stefánián elevickélhetünk a Városligetbe, ahol a Vajdahunyad vára előtt találkozunk két címertartó oroszlánnak. Innen felkapva a kisföldalatti a Vörösmarty téren található oroszlános kútig visz. Ezek expedíciónk legfiatalabb példányai: 1985-ben, a tér gyalogossá alakításakor faragta őket a kúttal együtt Péter Ágnes szobrászművész.
Borsos Miklós oroszlánja a Műegyetem R épülete előtt
A Duna túloldalán, a Nagykörút két végéhez ugyancsak érdemes elzarándokolni oroszlánnézőbe. A Margit-híd budai hídfője mellett, a Germanus Gyula parkban az első világháború egyik legvéresebb csatája, a Przemyśl erődjénél lezajlott hadműveletek emlékműve áll, Sződy Szilárd 1932-es munkája. A tetején álló bronzoroszlán éppúgy a lobogót védi, mint a Várkert Bazár bejáratánál álló kollégája. A körút déli végénél, a Műegyetem R épülete előtt jóval békésebb állatokkal találkozhatunk, bár funkciójuk hasonló. Az 1950-es évek elején emelt egyetemi épület elé Borsos Miklós műhelyében készült a két zászlótartó az őket kísérő oroszlánokkal. Az itáliai román kori művészet hatását mutató szobrok sajnos nagyon rossz állapotban vannak, igencsak rájuk férne egy felújítás.
Róth Miksa mozaikoroszlánja a Gries-kriptában, a Kozma utcai temetőben
Ha maradt még energiánk, oroszlános túránkat igazi különlegességgel zárhatjuk. Az Új Köztemető szomszédságában, a Kozma utcai zsidó temetőben áll a Gries-sírbolt, Lajta Béla 1907-es alkotása. Külső burkolata sajnos a viszontagságos 20. század alatt odalett, a belsőben viszont még látható a csodálatos mozaik, a család nyugalmát őrző két oroszlánnal.
Ha valaki kényelmesen, a karosszékből szívesebben végignézi a komplett oroszláncsordát, a hg.hu Facebook-oldalán ezt megteheti.
Hozzászólások