Ki gondolná, hogy a beton nemcsak az építészek, de az átlagemberek körében is népszerű anyag? A jelek szerint még a 70-es évek félresikerült házgyári épületeinek sem sikerült elvenni a kedvünket a betonépítészettől. Cikkünkben a csúcstechnológiás, magas minőségű látszóbeton szerkezetekkel foglalkozunk, hiszen természetesen a beton amúgy az egyik legelterjedtebb építőanyagunk.
E különleges szerkezetek alkalmazását igyekszik népszerűsíteni a Kortárs Építészeti Központ Betontavasz rendezvénysorozata, amely leginkább a tervezőknek szól, de több, nagy sikerre számot tartó program célozza majd meg a laikus érdeklődőket. A rendezvény február 25-én indul a Látszóbeton Szimpóziummal, és április 23-án a Pecha Kucha esttel zárul majd. A programokról, a látszóbeton szerkezetek hazai alkalmazásáról és a technológia mai állásáról Varga Péter István építészt, a rendezvénysorozat szakmai kurátorát faggattuk, aki egyébként a gyártásban, tervezésben is otthonosan mozog, továbbá látszóbeton szaktanácsadással is foglalkozik.
„A beton magas minőségű építészeti alkalmazásában hazai viszonylatban igencsak le vagyunk maradva. Ugyanakkor nagyon kurrens témáról van szó, amely nálunk most indul útjára. Úgy is mondhatnánk, mi most fogjuk kézbe, amit külföldön már évtizedek óta gyúrnak” fejti ki Varga Péter István. „Annak ellenére érzékelhető a lemaradás, hogy a technológiai háttér rendelkezésünkre áll, hiszen nálunk is itt vannak azok a cégek, akik Németországban, Ausztriában vagy éppen Svájcban részt vesznek e szerkezetek kivitelezésében. Inkább szemléletbeli, minőségi és árproblémáról van szó. Ráadásul kevés a szakember, aki igazán ért ehhez a műfajhoz.”
A látszóbetonnal kapcsolatos leggyakoribb félreértés, hogy alkalmazásával spórolni lehet – hiszen itt nem kell burkolatot alkalmazni. Ne legyenek illúzióink: a látszóbeton nagyon drága! A technológia nagyon magas követelményeket állít a kivitelezés elé; összeszedett, sokszereplős csapatnak kell precízen, összehangoltan együtt dolgoznia, ráadásul időigényes az elkészítés – mindez pedig drága.
„A kortárs építészet egyfajta top kategóriájáról van szó, amelyet olyan nevekkel fémjelezhetünk, mint Zaha Hadid római MAXXI múzeuma, Tadao Ando épületei, Peter Zumthor wachendorfi kápolnája vagy éppen a holland UN Studio tervezte Mercedes-Benz Múzeum Stuttgartban – utóbbira bátran kijelenthetjük, hogy ez az épület képviseli mindazt, amire ma a zsalutechnológia képes. A múzeum kivitelezésénél az jelentett különös kihívást, hogy kétszer görbült felületeket kellett zsaluzni – a létesítménnyel Viszló Dezső előadása is foglalkozik majd a konferencián.”
Míg a szomszédos Ausztriában számos szép példáját láthatjuk a kortárs látszóbeton-építészetnek, nálunk egyelőre viszonylag kevés épülettel lehet példálózni – azok is inkább kisebb léptékűek. A rendezvénysorozat honlapján egyébként az olvasók javaslatai alapján egy gyűjtemény összeállítása is gőzerővel zajlik a legjobb példákból, „ezek között azonban jó, ha 10 hazai létesítmény van, és azok egy része sem helyszínen készült, azaz monolit szerkezet”, világosít fel minket Varga, aki saját bevallása szerint elfogult e témában és imádja a betont. Néhány szép példa azért nálunk is található az alkalmazásra: ilyenek a 4-es metró megállói, a világhírnévre szert tett Laposa Pincészet matricázott felületével Kis Péter Építészműtermétől, és látszóbetonnal tervezték az A4 Stúdió jegyezte szentendrei temetőt is.
A programsorozattal az a szándékunk, hogy nagyobb merészségre biztassuk a tervezőket: merjenek a betonnal dolgozni, képesek legyenek meggyőzni alkalmazásáról a megrendelőt, és tisztában legyenek a költség- és technológiai vonzatokkal. Cél az is, hogy összehozzuk az iparági szereplőket. Külföldi előadóink is lesznek, de maga a rendezvénysorozat elsősorban a hazai szakmának szól” fejti ki a kurátor, akinek egyik szakterülete a látszóbetonok alkalmazása.
„A rendkívül sokoldalú anyagot imádják az építészek, de meglepő módon általánosságban is trendinek számít. Míg például fafelületekről beszélve általában ugyanarra gondolunk, látszóbetonok esetében viszont sokáig kell elemezni, milyen anyagot is értünk alatta: mindenkinek más és más benyomás jelenik meg a szemei előtt, kezdve az érdes, texturált anyagtól a tükörsima felületig. Ez előnye, de egyben hátránya is az anyagnak.”
A már említett magas költségek mellett további hátrányai is vannak a látszóbeton alkalmazásának: nehéz anyag, ráadásul rendkívül érzékeny - megfázik, megfagy, károsíthatja a szél és a napsütés. Bár természetes alapanyagokból készül, a munkafolyamat – szállítás, bedolgozás - környezetszennyező lehet. Ez utóbbi aspektusra világít rá a Látszóbeton Szimpóziumon Dominik Arrioli, a legszigorúbb környezetvédelmi minősítés szerint épült svájci betonház, az IUCN Központ tervezője.
A betontechnológiával kapcsolatos fejlesztések területén ma markáns trend a húzószilárdsággal is rendelkező, nagyszilárdságú betonok (UHPC) kifejlesztése, amelyekből rendkívül vékony szerkezetek készíthetők. Csúcstechnológiás megoldásnak számít a nagy felületi kiterjedésű, illesztés nélküli zsaluhéjak alkalmazása is, és elterjedtek a zsalumatricákkal készült mintás felületek is.
„A 20. század hajnalán a vasbetonépítés vívmányai nálunk is azonnal megjelentek, gondoljunk csak a Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte Zeneakadémiára vagy a Medgyaszay István tervezte Veszprémi Színház épületére, amely annak idején építéstechnológiai és épületszerkezeti szempontból a világ élvonalába tartozott. A 60-as, 70-es évekből is számos kiemelkedő példát említhetünk. Bár az alacsony minőségű panelos építészet nagymértékben rombolta a beton presztízsét, és a rendszerváltás is rendkívül visszavetette a műfaj fejlődését, a hagyományok mégis arra predesztinálnak: a látszóbeton ismét foglalja el méltó helyét a kortárs hazai építészetben.”
Hozzászólások