Nagy várakozásokkal tekintettünk 2010 elé, és bár a gazdasági válság erősen rányomta bélyegét az építőiparra, születtek maradandó alkotások, amelyek biztosan bevonulnak majd az építészet történetébe. Rögtön év elején átadták a világ legmagasabb épületének számító Burj Khalifát, elkészült és rögtön a legnevesebb építészeti díjat is elhozta tervezőjének Zaha Hadid csodás római kortárs művészeti múzeuma, birtokba vehettük a pécsi EKF létesítményeit, de számos izgalmas építészeti attrakciót láthattunk a shanghaji expón és a velencei építészeti biennálén is.
Ugyanakkor a tavalyelőtt ígért létesítményeknek csak mintegy fele készült el tavalyra – jeleként annak, hogy közel sem rendeződött a világgazdasági helyzet.
Zaha Hadid, a bagdadi születésű építészdíva tarolt tavaly, de a jelek szerint az idei évben sem kell nélkülöznünk épületeit: a tervek szerint befejezik a 2012-es londoni olimpiára szánt Aquatics Centert, valamint a hadidi fénykort és a római MAXXI-t idéző Pierres Vives oktatási épületet Montpellier-ben.
Természetesen idén sem maradhatunk felhőkarcolók nélkül, úgy tűnik, a válság miatti megtorpanás után újra lendületbe jött a műfaj. Elkészülhet például Kanada leendő legmagasabb irodaépülete, a Foster & Partners jegyezte félholdforma, 236 méter magas The Bow, Svájc majdani legmagasabb épülete, a 126 méteres Prime Tower (Gigon Guyer Architects) és természetesen érkeznek a menetrendszerű gigatornyok az arab Öböl-országokból (ilyen például a dubai Park Towers – tervező: Gensler) és a Távol-Keletről. Csak Kínában jelenleg több mint 100 magasház építése van folyamatban – közülük számosat nagy nemzetközi irodák jegyeznek, ilyen például a Gate of The Orient (RMJM), a Leatop Plaza (Murphy/Jahn), a Kingkey Finance Centre (Terry Farrell), a White Magnolia Plaza (SOM) vagy a taipei Gate of Taipei, amelyeket szintén idén szándékoznak átadni.
Úgy tűnik, Londonban is újra lendületet vett a magasházak építése (az örökségvédők és a városképet féltők legnagyobb bánatára): az emelkedő bérleti díjak és a (furcsa kimondani) túl kevés irodaterület miatt a befektetők számos, korábban félbehagyott tervet poroltak le, így az elkövetkezendő években nem kevesebb, mint 15 létesítmény befejezése várható – ebből a Heron Tower (Kohn Pedersen Fox) átadását tervezik 2011-ben. Figyelmet érdemel e kategóriában még a MAD érdekesen csavarodó tornyokból álló együttese, a sok éves építkezés után idén végre elkészülő kanadai Absolute Towers.
Koncerttermekben és konferenciaközpontokban is gazdag termést hozhat az év: a válság által különösen sújtott Izlandon a nehézségek ellenére megnyithat a reykjavíki Harpa koncert- és konferenciaközpont, a dán Henning Larsen Architects munkája, amelynek homlokzatát különleges, üvegpanelekből álló képzőművészeti alkotás díszíti majd (Ólafur Éliasson munkája). Meglehetősen karakteres megjelenésű kortárs zenepalota nyílik meg Rio de Janieróban is, a francia Christian de Portzamparc Cidade da Musicája. Műfajában követendő példa lesz majd Massimiliano Fuksas római konferenciaközpontja, és a tavalyra beharagozott, futurisztikus konferenciaközpont a kínai Dalianban a Coop Himmelb(l)autól.
A 2001. szeptember 11-ikei terrortámadás évfordulójára tervezik átadni a WTC lerombolt tornyainak helyén létesített emlékhelyen a National September 11 Memorial & Museumot (Snohetta - Davis Brody Bond Aedas), amely részben a föld alá került. A múzeum felszín feletti üveg fogadócsarnokában lesz majd kiállítva a lerombolt tornyok két acéloszlopa, a mélyebben fekvő termekben pedig az épületek további maradványai lesznek megtekinthetők.
Az év különleges csemegéje lesz a világ első kereskedelmi űrrepülőtere, a Spaceport America, amelyet nem kisebb név, mint a Foster & Partners jegyez.
Ami a hazai körképet illeti, itthon sem leszünk izgalmak nélkül: ha minden jól megy, Budapesten két látványos műemlék-felújítást és hozzáépítést vehetünk majd birtokba. Az egyik a Közraktárak átalakításával készült CET – az ONL üvegbálnájára már régóta várunk, legutóbb 2010 novemberére volt kitűzve az átadás. Hosszú történet a Rác fürdőé is, amelynek szétbontott épülete évekig torzóként árválkodott, az átadással kapcsolatban pedig újabb és újabb időpontok röppennek fel Az engedélyezési terveket Kaszab Ákos készítette, tőle azonban menet közben Dévényi Tamás, Kis Péter és Pethő László vették át a stafétabotot. A példásan helyreállított történelmi épületrészek mellett új szárnnyal is kiegészül az épület.
Szakaszosan adják majd át az év folyamán Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyed létesítményeit (ott jártunkkor, bő egy hónapja így néztek ki), a patinás gyár területének átalakítása a pécsi EKF 2010 egyik kulcsprojektje volt.
Nagyvonalú fejlesztési stratégia részeként valósulnak meg a győri Széchenyi István Egyetem kampuszának új létesítményei: elkészülnek az Új-Tudástér és INNO-Share épületei (tervezők Gelesz András, Anschau Péter, Krikovszky Balázs), a Debreceni Egyetem Informatikai Karának új épületét pedig várhatóan 2011 nyarán adják át (vezető tervezők: Kovács Péter DLA, Lengyel István).
2011 őszén talán meg is nyit Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, a Köki Pláza (tervező MÜÉP Építőmérnöki Kft., látványtervek itt) - szolgáltatásaiban kétségkívül színvonalas létesítmény lesz, a képeket elnézve azonban érthető, hogy sokaknak hiányzik a korábbi épületre nagyon is jellemző egyedi karakter.
Természetesen nem maradhatunk új fürdőlétesítmény nélkül sem: a tervek szerint megnyílik a Makovecz Imre nevével fémjelzett új makói gyógyfürdő. Szombathelyen pedig az eredetileg egy új színház építésére szánt forrásokból jön létre a Helyőrségi Klub (HEMO) átalakításával a Weöres Sándor Színház társulatának otthont adó, ideiglenesnek szánt színházépület – Jordán Tamás egyenesen Csodapalotának nevezte a létesítményt (tervező: UNI-CO Kft.).
Az uniós pályázatoknak köszönhetően számos városfejlesztési projekt zajlik vagy indul várhatóan a közeljövőben, így számos hazai város, illetve budapesti kerület is átalakulhat – lapunk természetesen folyamatosan tudósít majd mindezekről!
Hozzászólások