Divat

Manapság a környezetvédelem, a környezettudatosság a divatba is begyűrűzött, de szerencsére már túlmutat az üres PET palackokból és egyéb szemétből készült estélyi ruhákon. Ma már a legtöbb márka biopamutból és bambusz-textilből készült kollekciókkal hívogatja a vásárlóit, de mit is takarnak ezek a hangzatos nevek? Mitől jobb a biopamut, mint a sima, és mégis mi az a bambusztextil?

Bambusztextil

Sokan azt gondolhatják, hogy bambuszból ruhaneműt készíteni valamiféle 21. századi high-tech találmány, pedig nem. Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt készítettek vékony bambuszcsíkokból kalapokat és cipőket. Ma már a korszerű technológiáknak köszönhetően nemcsak merev elemként használható fel a bambusz, hanem szálas anyagként is.

Egy technológiai eljárásnak köszönhetően a bambuszszál ma már széles körben felhasználható, éppen ezért több márka termékeinek az alapanyagául is szolgál. A 2003-ban Amerikában szabadalmaztatott technológia Xiangqi Zhou, Zheng Liu, Liming Liu és Hao Geng nevéhez fűződik, ők jöttek rá, hogyan lehet a bambuszból kinyert cellulózból viszkózt előállítani, ami a textilgyártásban az egyik legnépszerűbb természetes alapanyagú mesterséges szál. Ennek köszönhetően kizárólag bambuszszálból is szőhető textil, de az akár pamuttal vagy kenderrel keverve is felhasználható.

A világon a textiliparban felhasznált bambuszt Kínában a Hebei Jigao Chemical Fiber Company termeli, vegyszerek nélkül és a legszigorúbb ökológiai szabályokat betartva, éppen ezért a bambuszból készült alapanyagok egyáltalán nem jelentenek veszélyt az egészségre.

Bambusz; kép: Flickr - Steve

A bambusztextil a fenntartható fejlődéshez is hozzájárul, hiszen az egyik leggyorsabban és legsűrűbben növő növényről van szó, amelynek a levágást követő regenerálódása is nagyon kevés időt vesz igénybe. De a bambusztermelés másképpen is hozzájárul bolygónk egészséghez, ugyanis 35 százalékkal több szén-dioxidot nyel el, mint egy ugyanolyan területű erdő, tehát termelése nagyon is kifizetődő.

Másik előnyös tulajdonsága, hogy magas a nedvszívó képessége: a bambusztextil 60 százalékkal több vizet nyel el, mint a pamut, és puhasága miatt is kiemelkedő. Éppen e miatt a két előnyös jellemzője miatt itthon már több cég is kínál fürdőlepedőket ebből az anyagból.

Nedvszívó képessége mellett légáteresztő képessége is magas, éppen ezért nem meglepő, hogy a legnagyobb fehérneműmárkák is, mint például a Triumph bambusztextilből készül Eco kollekcióval rukkolt elő ebben az évben. A Triumph 2011-es tavasz-nyári kollekciójában a melltartók mellett hálóruhák is helyet kaptak, pont a bambusz előnyös tulajdonságainak köszönhetően. A márka az Eco kollekcióhoz készül képekkel is hangsúlyozza a gyűjtemény környezettudatosságát, a visszafogott színű fehérneműket a természetben kapták lencsevégre.

Triumph Eco Sweet kollekció biopamutból és bambusztextilből

Biopamut

A nagy multicégek tehetnek a legtöbbet a környezetvédelemért, és nagyon jól tudják, hogy ökotudatos lépéseik nemcsak a környezetnek, hanem a bevételeiknek is jót tesznek. Az olyan világcégek, mint a H&M, a C&A, Nike vagy éppen a Puma mind rendelkeznek biopamut kollekcióval, amellyel becsábíthatják az üzleteikbe a bioboltok vásárlóit. De mégis mit takar a biopamut?

A biopamut abban különbözik a közönséges pamuttól, hogy előállítása során ügyelnek a környezetre. Köztudott, hogy a pamuttermelés az egyik leginkább környezetszennyező mezőgazdasági tevékenység a trópusi és szubtrópusi területeken.

A pamut alapanyaga a gyapot, amelynek nagy hányadát Kínában, Amerikában, Indiában és Pakisztánban termelik, az összes mezőgazdasági terület mintegy 2,5 százalékán. Annak fényében, hogy a világ számos pontján élelmiszerhiánnyal küzdenek, ez a szám hatalmas, de még elrettentőbbek a permetezőszerekkel és rovarölőkkel kapcsolatos adatok: ezeknek a kemikáliáknak mintegy 11 százaléka kerül a gyapotültetvényekre.

A szereknek köszönhetően a talaj vízigénye megnő: 1 kiló pamut előállításához ma már átlagosan 180 ezer liter vízre van szükség. A vízhiányos talajt gyakrabban kell locsolni, ami szintén égető probléma, hiszen a Földön így is sok helyen küzdenek ivóvízhiánnyal.

A permetezőszerekre egyébként nemcsak a kártevők miatt van szükség, hanem a gyapot könnyebb betakarítása miatt is. A rovarokra veszélyes vegyszerek az embereket sem kímélik, ami semmiképpen nem elhanyagolható, hiszen 180 millió ember él a fejlődő országokban a pamuttermelésből. De nemcsak a termelőket, hanem a vásárlókat is veszélyeztethetik a végtermékben visszamaradt vegyi anyagok.

Gyapotföld Amerikában; kép: Flickr - Brian Hathcock

Nem véletlen tehát, hogy a könyezettudatos cégek környezetbarátabbá akarják tenni a termékeik alapanyagául szolgáló pamut előállítását és a gyapottermelést. Szigorú előírásoknak kell megfelelnie annak a pamutnak, amelyet a bio jelzővel akarnak illetni. Ilyen kitétel például, hogy nem lehet génmódosított, és hogy természetes eszközöket, például szarvasbogarakat kell alkalmazni a kártevők ellen.

A biopamut a márka népszerűségét is növeli a fogyasztók körében, akik felismerték, hogy egészségükről az öltözködés során sem feledkezhetnek meg. A környezetbarát módon előállított pamut mennyisége évről évre növekszik: míg 2004 és 2005 között a biopamut-termelés 25 ezer tonna volt, ami a pamut világtermelés körülbelül 0,1 százaléka, addig a következő két évben ez 44 ezer tonnára emelkedett, három éve pedig elérte a 100 ezer tonnát.

Persze nem elég a gyapot előállításakor ügyelni a környezetvédelemre, a ruhák gyártása során is figyelni kell erre, hiszen a festéskor és egyéb kezelésekkor alapesetben szintén sok vegyszert használnak fel, ami szintén okozhat allergiát és bőrirritációt.

A fent vázolt gyártási eljárásokból következtetni lehet arra, hogy a biopamut előállítási költsége meghaladja a hagyományos pamutét. Az eladási árban ez a többletköltség mégis csak kis mértékben jelentkezik, hiszen a marketing és a szállítás teszi ki a költséges jelentős részét, az alapanyag ára minimális.