Magyarok százezrei töltik életük nagyobb részét egy rosszul megvilágított irodában, kényelmetlen székeken ülve, barátságtalan munkakörnyezetben. Szerencsére egyre gyakoribb, hogy a munkáltató kiemelt figyelmet fordít az iroda kiképzésére, felismerve azt, hogy a kellemes környezet fontos szerepet játszik az elvégzett munka minőségében és mennyiségében. Bár magyar cégektől is ismerünk jó példát, az élen egyértelműen külföldi vállalatok járnak.
Nem véletlen, ha az Albemarle Corporation neve nem cseng ismerősen. A jelen formájában 1994-ben alapított, de több mint százéves múltra visszatekintő vegyipari vállalat központja ugyanis Baton Rouge városában, az Egyesült Államokban található. Globális pénzügyi- és szolgáltatóközpontjának azonban nemrég Budapestet választotta. A tervek szerint másfél év alatt összesen százhúsz szakembert alkalmaznak majd a cég itteni székhelyén, a Dózsa György- és Váci út sarkán elhelyezkedő Capital Square irodaház épületének néhány nappal ezelőtt használatba vett hatodik emeletén.
A Finta Stúdió tervezte, tavaly elkészült irodaház e szintjét három fiatal belsőépítész, Gáti Anna, Szegő Gábor és Gyarmati Ágoston, azaz a willbedesign szabta a cég igényeire. Az elvárások túlléptek a szokásos céges irodaházak igényein; az Albemarle ugyanis nagy hangsúlyt fektet a kiválóság minőségre és a fenntartható fejlődésre. A budapesti irodának ezt kell tudatosítania minden itt dolgozó munkatársban és a betérő tárgyalópartnerekben is.
A belsőépítészeti koncepció elsőrendű célja a kollektivizmus és a csapatszellem erősítése volt. Az egyterű, átlátható iroda, amelyben mindenki tágas és személyre szabható munkafelülettel rendelkezik, éppúgy ezt a célt szolgálja, mint a Google és a Red Bull központjainak mintájára kialakított Játéktér. Itt csocsóasztal, kényelmes kanapék és a kis könyvtár várja a munkában megfáradt dolgozókat. Vonzó pihenési opció a hatalmas terasz is, amely nem utolsósorban remek kilátást kínál (igaz, a szemközti szálloda helyén hamarosan újabb építkezés kezdődik, ugyancsak Fintáék tervei alapján).
A bútorválasztás kivételesen átgondolt és imponáló. A Vitrától való, a negyvenes években tervezett Eames-székek mellett George Nelson faliórái és Enzo Mari formatervezett memótáblája, elegáns Bocci lámpák és Moooi asztalok tűnnek fel, a terek egyik súlypontját pedig a Bouroullec-fivérek térelválasztó-fala képezi, az ugyancsak a Vitra számára tervezett plasztik „algákból”. A különféle stílusú bútorokat a meleg alapszínek, a természetes alapú tapéták és a dió hangolja össze. Az összkép változatos, de épp ezért otthonosságot sugároz.
Ha lehet, az eddigi pozitívumokra is rátesz egy lapáttal, hogy az irodát fiatal magyar képzőművészek munkái díszítik. Rigler András szobra és Horváth Dániel festménye az enteriőr hangulatához szervesen illeszkedő, de önmagukban is megálló ikonikus alkotások.
Nem is olyan rég egy letisztult, minimalista loftirodát mutattunk be: a Tervhivatal munkája Óbudán, az egykori Goldberger-gyárban készült el. A willbedesign irodája nem kevésbé színvonalas, de másik oldalról közelíti meg a kortárs munkahelytervezés problémáját: az elmélyültségre ösztönző háttér helyett játékteret hoz létre, ahonnan szinte sajnálunk hazamenni.
Hozzászólások