Dubai nemrég megnyitotta első metróvonalát, amellyel a kormányzat célja az volt, hogy az embereket rávegye: autó helyett válasszák a közlekedésnek eme környezetkímélőbb és gazdaságosabb módját. Az elgondolás sikeres volt, sok ezren tértek át a közösségi közlekedésre. Az olajhercegség nincs egyedül eme törekvésével: ma már a városok fenntartható fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a tömegközlekedés fejlesztése.
Napjainkban azonban a közlekedés egyéb formáihoz hasonlóan a tömegközlekedés is kőolaj-alapú. Szerencsére azonban számos olyan koncepció és törekvés létezik, amely a véges erőforrások kiváltására törekszik. Ezek némelyike akár tudományos-fantasztikus filmbe illőnek is tűnhet (ilyen például a lebegő mágnesvasút, rövidebb nevén maglev, amelyből már megépült példák is léteznek a világon); ez a koncepció számos, a jövő közösségi közlekedésével foglalkozó tervezőt megihletett.
Mindezek mellett azonban még számos elképzelés született a jövő tömegközlekedését megkönnyítő megoldásokról. A koncepciók fő csapásirányai között megtalálhatók a vezető nélküli egy- vagy többszemélyes járművek, a lebegő mágnesvasút, a mozgójárdák, sőt, még a zeppelinek is! Fontos szerepet kaphat majd továbbá a jövő közlekedésében a közösségi kölcsönkerékpár-hálózat. Egy másik jellemző trend az automatizálás, a vezető nélküli sínes rendszerek, sőt buszok. A következőkben a legkülönlegesebb koncepciókból szemezgettünk.
1. Személyre szabott mágneses függővasút
Az amerikai UniModal Transport Solutions által kifejlesztett rendszer, a Skytrain kétszemélyes "vonatkapszulákból" áll, amelyek a mágnesvasút elvén működnek. A tervezők elképzelése szerint a rendszer körülbelül 1 x 1 mérföldes (kb. 1,7 x 1,7 km), a várost átszövő hálózatot képzelt el. A megállók, amelyek itt tulajdonképpen ksiméretű beszállóplatformok, kb. 400 méterenként helyezkednének el.
A különleges vonathálózatnak nincsen megszabott menetrendje: az utas egyszerűen beszáll az első üres kapszulába, majd kiválasztja a kívánt célt és beprogramozza. A jármű ezután felveszi az utazósebességet a "parkolóvágányon", majd becsatlakozik a főágba. Az elképzelés mindenképpen figyelemreméltó, de még finomításra szorul: kérdés például, hogy mi a helyzet akokr, ha egy család szeretne együtt utazni? Remélhetőleg a tervezők hamarosan kidolgozzák a megfelelő megoldásokat.
2. Áramvonalas buszvonat
A hollandiai Delft műszaki egyetemének tervezőitől származó különleges "hibridjármű" kötött pályán (amelyen 250 km/h-ás végsebességre képes), de azon kívül is képes közlekedni, így alternatíváját jelentheti a rendkívül drága lebegő mágnesvasútnak. Arányai meglehetősen érdekesek: míg hossza megegyezik egy városi buszéval, magassága mindössze 1,7 m.
Belsejében nincsen középső közlekedőfolyosó, ehelyett minden ülést kívülről, külön ajtón lehet megközelíteni, ami meggyorsítja a ki- és beszállást. Arányainak és annak köszönhetően, hogy különlegesen könnyű anyagokból készült, az elektromos motorral üzemelő járgány 36 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ás sebességre.
3. Spirális villamos
Rodolfo Ciudad Witzel jelszava: „a tömegközlekedés menjen eseményszámba!” Nos, ezzel a villamossal közlekedni valóban élmény lehet majd. A hosszú villamoskocsik helyett rövidebb összekapcsolható egységekből álló jármű leginkább látványos megjelenésével tűnik fel.
Akár városnéző villamosnak is nevezhetjük, amelynél a térhatárolás csak minimális korlátokat állít a külső és belső tér között.
4. Irodabusz ingázóknak

Ha belegondolunk, hogy sok munkavállaló mennyi időt tölt ingázással, logikusnak tűnik a gondolat, hogy ezt a kieső időt is hasznosítani kell. Bécsben például naponta 260 000 munkavállaló ingázik, átlag 48 percet töltve utazással; több mint felük ráadásul autóval teszi ezt. A The Office Bus (irodabusz), Johanna Rüdisser, Johanna Oberneder, Joachim Kornauth és Manuel Fröschl (DNA Creative Austria) terve pontosan ezt a problémát igyekszik megoldani, vonzó alternatívát kínálva a naponta autót használóknak.

A busz belsejét úgy tervezték meg, hogy utasai már az utazás alatt kényelmesen nekiláthatnak a napi munkának, így remélhetőleg számos elfoglalt üzletembert csábít majd át az ötlet az autótól a tömegközlekedésre.
5. Zsugorított busz zsúfolt városokba
Abhishek Biswas a harmadik világ fejlődő, túlzsúfolt nagyvárosaira gondolva találta ki a Slimbus, azaz egy különösen keskeny, karcsú jármű ötletét. A kompakt kis busz mindössze 1,2 m széles, és a kerekekbe rejtett motorok hajtják.
A rövid távú utazásokra szánt járgány kényelmesnek semmiképpen nem nevezhető, viszont határozottan praktikus ötletnek tűnik. Öt kereke van, és kialakításának köszönhetően könnyedén veszi az éles kanyarokat is.
6. Városi béka, a lebegő csővillamos

A brit Stefan Reto Mathys új dimenziókat nyitott meg a sínes járművek előtt. Urban Frog, azaz városi béka névre keresztelt koncepciója egy különleges alakú függővasút: a szerelvények hengeres, zöld kocsikból állnak. A vezető nélküli kocsik mindkét oldalán találhatók ajtók, ami meggyorsítja a ki-beszállást.

A kocsik kampószerű karokkal kapcsolódnak rá a rendszerre, így éjszaka könnyen átadják a helyüket teherszállító társaiknak. A könnyű, kisméretű kocsik és a felfüggesztett elhelyezés a tervező szándékai szerint elősegítik a helytakarékosságot.






Hozzászólások
Ez a személyre szabott maglev elég nagy hülyeség, az egyik megállóban leszáll 200 ember, de csak 50 akar felszállni. Akkor a maradék kocsival mi lesz? Ok, van két sínpálya, egy parkoló, meg egy ami továbbmegy a többi megállóhoz, de ha kiszállt a 200 ember meg felszállt az 50 ember, a maradék 150 ember üresen ott álló kocsija ott áll a sorban, azoktól meg elég nehéz lesz kiszállni :) (ha egészen pontos szeretnék lenni, és a képen látható megvalósítás esetén 52 ember még ki tud majd szállni, a maradék 148 meg ott fog ülni a kocsijában még nem jön pár ember aki elviszi az előttük parkoló járgányt) Másik meg hogy mondjuk ezek az arányok maradnak is az egész napi közlekedés során, akkor a nap végére a kocsik elég nagy százaléka összegyűlik egy megállóban, akkor a többiből hogy utaznak az emberek? Szóval ez az egész concept egy óriási nagy baromság.
Az a két szó hogy személyre szabott és sínhez kötött nem fér össze.
Csak arra lennék kíváncsi, hogy mozgássérültek, kismamák babakocsival, stb. hogyan fogják használni ezt a rendszert ?
kieg. Mármint az első pontban vázolt mágnesvasutat.
Ez az utolsó dolog (illetve valami hasonló) már több mint 100 éve létezik Németországban. Wuppertalban Schwebebahnnak (lebegő vasút) hívják: http://en.wikipedia.org/wiki/Wup...
És a düsseldorfi reptérre is ilyen eszköz szállítja az utasokat: http://www.duesseldorf-international.de/dus_en/b_skytrain
http://www.h-bahn.info/en/skytra...
Nem vagyok szakértő, de számomra túl soknak tűnik a vasszerkezet, ami ezeket kütyüket tartja. Ha megnézem mondjuk a képeket a német dologról, amit avar linkelt, hát elsőre elég rémisztő. Mintha semmi más nem lenne az utcán, csak egy baromi nagy vasalagút.
Szóval az elgondolás addig jó, amíg az állomások és a kocsik fantáziaképeit nézegeti az ember. Viszont egy több kilométer hosszú hatalmas vaskígyó keresztül-kasul a városon. Háát, izé. Gondolom nem véletlenül nem készülnek ilyen látványtervek.
Ugyanakkor érdekes lesz majd a hamarosan már használható ULTra, a Heathrow reptéren, Londonban. A pálya építési költsége jóval olcsóbb, a függő szerkezetek hiánya miat valószínű egyszerűbb is implementálni mondjuk egy szűk utcás, belvárosi részen.
Itt egy link:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ult...
Messze külvárosokból induló metró/hév/vonat kombó jól szervezve, jól tervezett állomásokkal, mozgó lépcsőkkel, járdákkal és kölcsönözhető bicikli rendszer. Belvárosban ahol lehet kötött pálya, ahol nem jól szervezett busz rendszer, ami előnyt élvez, valamint az egyéni közlekedés korlátozása. Ez a fentartható városi közlekedés alapja.
A legtöbbször a dizájnereknek kicsit elszáll a ceruzája, és olyanokat terveznek, amik a funkciónak nem felelnek meg.
Nézzük sorba:
1. A kis kapszulákkal több helyen kisérleteznek, több helyen vetődött fel már az alkalmazásuk, a hollandiai almeloban pl. egész brossúrák jelentek meg már róla. Az elképzeléssel két fő gond van: igazán csak kisvárosok igényeit képes megoldani, illetve a tartórendszer meglehetősne ronda, nagy és összetett lesz, bármilyen módszerrel is próbálunk szépíteni rajta
Az első ilyen jellegű intelligens megoldás egyébkén ta Heathrow-n van/lesz:
http://cities.blog.hu/2009/01/04...
2. áramvonalas buszvonat: arra megint nem gondoltak a dizájnerek, hogy ezek a járművek milyen pályán is kellene, hogy közlekedjenek, hiszen annyi biztos, hogy a forgalomban nem tudnak, városi közlekedésre alkalmatlanok, óriási ívek kellenek neki. távolsági közlekedésre ilyen sebességet simán tud hozni a sima vasút is, valószínűleg hatékonyabban.
3. Spirális villamos:dizájnos, és? Erre elég sok példa van már a világon, így ebben az ötletben nem sok újdonságot látok. A villamos hosszát pediig nem a dizájner fogja meghatározni ,hanem a valós utasforgalmi igények.
http://cities.blog.hu/2010/04/07...
4. Irodabusz. Ez már fáj.... a buszoknak a legtöbb esetben nem lehet végig önálló, forgalomtól mentesített útvonalat kijelölni, így valószínűleg a dugóban állna. Kinek jó ez? Az elővárosi vasutakon sok helyen megoldható a munkavégzés útközben, sokszor még konnektort is találni.
Meg merre menne ez a busz? Csak az üzletembereket szolgálná ki? semmi értelme....
5. Ebben az ötletben a keskenység miatt még van is fantázia, el tudom képzelni valamilyen rövidtávon, a harmadik világban. A gond itt is a kapacitással van, nem véletlen, hogy Kína vag yIndia számolatlanul építi a metróvonalakt mostanság.
6. Ezt meg már rég feltalálták, ahogy előttem is írták... mi ebben az új?
de ha már dizájn, és közlekedés, akkor:
http://cities.blog.hu/2010/05/17...