Design

Mindössze tizenhat napjuk van 2009-ben a szlovák polgároknak, hogy végső búcsút intsenek a koronának. A 2004-ben európai uniós taggá vált országok közül Szlovénia, Ciprus ás Málta után Szlovákia negyedikként váltja le euróval a saját pénznemként 1993 óta használatos, de jóval régebbre nyúló múltú koronát. Közép-európai, zaklatott múltú országról lévén szó, a pénzcsere a tervezőgrafika szempontjából is figyelemre méltó esemény.

A politikáról nem is szólva: az euróra váltással ugyanis a nacionalizmus olyan közismert személyiségei tűnnek el végleg a pénztárcákból, akik már a nácibarát Szlovák Köztársaság idején is az ország bankjegyeit ékítették, és történelmi szerepük nemegyszer vitatott. A helyükre lépő semleges motívumok talán szerepet játszhatnak Közép-Európa légkörének élhetőbbé tételében is.

A Csehország megszállásával önállóvá vált Szlovák Köztársaságban 1939-ben vezették be a koronát nemzeti fizetőegységként, és 1945-ig volt használatban. Megjelenése nem volt előzmény nélküli: ugyanezen a néven az Osztrák-Magyar Monarchia 1892-től használt fizetőeszközt, amelynek egyes bankjegyein a sokszínű állam nyolc nemzetiségének nyelvén, így szlovákul is fel volt tüntetve a névérték. A Monarchia koronája az első modern aranyalapú valuta volt, így nem meglepő, hogy Csehszlovákia 1918-as különválása után az új pénzügyi rendszer létrehozásának szükségében ugyanolyan nevű pénzegységet választottak. A csehszlovák koronát 1939-ig, az ország feldarabolásáig használták, majd a második világháború intervalluma utáni újraegyesítéstől 1993-ig.

Csehszlovákia békés felbomlásával megszületett a cseh és a szlovák korona. A váltópénz a szlovákiai magyarság körében fillérként ismert halier lett. A szlovák korona sokban hasonlított a rendszerváltás után sorozatban új pénzeket kibocsátó keleti államok készleteihez. A tervezők nemzeti szimbólumokat, helyspecifikusnak vélt művészeti és építészeti alkotásokat választottak az érmekre; a papírpénzekre szlovák történelmi személyek kerültek.

A Drahomír Zobek tervezte, a körmöcbányai verdében készült érmékre javarészt műalkotások képét tették: a zempléni (Zemplín) református templom harangtornya, a 16. századi Lőcsei Pál mester Madonna-szobra, a Kisváradi Vénusz néven ismert őskori termékenység-szobor, a biatec néven ismert, Kr. előtti első századból való kelta pénzérme, illetve egy Nagymácséd határában talált, középkori kereszt. Az egyetlen kivétel a 20 halieres, amelyen a Magas-Tátra nevezetes hegycsúcsa, a Kriváň látható.

Ez az egyetlen motívum, amely az új euróérmékre is átkerül, mégpedig épp a régi tervező, Drahomír Zobek keze munkája nyomán. Mint köztudott, a Robert Kalina osztrák grafikus tervezte euróbankók minden országban megegyeznek, sőt, a pénzérmék egyik oldala is ugyanolyan kialakítású – így szimbolizálva a közösséget. Csupán az érmék verzója viselhet országonként eltérő jelképet. Szlovákiában ezekről népszavazás döntött. A Kriváň a három legkisebb címleten látható. A tíz, húsz és ötvencentes érmén a Ján Černaj és Pavol Károly által megrajzolt pozsonyi vár került. Az egy- és kéteuróson a szlovák címerben is látható, hármas dombot koronázó kettőskereszt szerepel, Ivan Rehák tervei alapján – ez lett a legnépszerűbb az internetes voksoláson.

Sokaknak bizonyára fájóbb lesz a búcsú a pénzjegyektől. Az ugyancsak ’93-tól a forgalomba került bankókat az ország egyik legismertebb grafikusa, Józef Bubák tervezte, és az ábrázoltak tekintetében többszörös átfedést mutattak a második világháború alatt kiadott bankjegyekkel. Már akkor is a papírpénzeken szerepeltek a rendszerváltás utáni húszkoronáson látható nyitrai uralkodó, Pribina, az ötszáz koronásra került, a magyar uralom elleni 1848-as népfelkelésben főszerepet vállaló Ľudovít Štúr nyelvész, parlamenti képviselő, illetve az ezerkoronás bankjegyre nyomtatott szélsőséges pap-politikus, Andrej Hlinka. Az új szereplők között találjuk a szláv térítőket, Cirillt és Metódot, Anton Bernolák nyelvészt, illetve Milan Rastislav Štefánik politikust. Az új szlovák bankjegyek, eltérően a kissé merészebb és egységesebb grafikai stílust mutató cseh rokonoktól, a hagyományos portrémetszetet geometrikus kiegészítő motívumokkal párosították, ami szokatlan összképet eredményezett.

A közös európai valuta bevezetésével a pénzjegyekhez való viszony is megváltozik Szlovákiában. A megszokott nemzeti személyiségek helyét, akiknek nagy szerep jutott az önálló szlovák identitás kialakulásában, az egyetemes európai kultúrát jelképző szimbólumok veszik át. Már csak ezért is jelképes, hogy 2009-et nagyrészt import osztrák eurókkal kezdik: a nagy sietségben ugyanis nem volt idő a teljes saját készlet kibocsátására.