Képzelje maga elé a terasztulajdonos, ahogy az első meleg napsugarak felmelegíti a hideg burkolatot: először csak a lapok melegszenek fel, amitől elkezdenek szép lassan tágulni, majd a meleg eléri a ragasztót és a szerkezeti betont is - ezek szintén elkezdenek tágulni, csakhogy különböző mértékben, amitől komoly feszültség keletkezik a ragasztóágyban.
Ebben a folyamatban kap nagyon fontos szerepet a burkolatragasztó rugalmassága. Amennyiben a tapadóerő nagy, nem engedi el sem a lapot, sem az alatta lévő réteget, elszakadni sem akar, tehát a rugalmassága segítségével levezeti a keletkezett feszültségeket. Ha nem lenne a rugalmasság, valahol elválna, vagy elszakadna a ragasztóágy, ami utat engedne a nedvességnek és a következő tavasszal már le is lehetne lapátolni a teraszunkról a járólapot.
Ahhoz, hogy a burkolat rendszerben a ragasztó gond nélkül és nagyon sokáig működjön, két fő tulajdonságon van a hangsúly. Az egyik a tapadóerő, ami azért fontos, mert hozzá kell tapadnia az alapfelülethez és a burkolólaphoz. De ez a tapadás nem ér sokat megfelelő rugalmasság nélkül, hiszen egy burkolatot több-kevesebb hatás érhet, amitől feszültség keletkezik a szerkezetében. Ilyen hatás lehet például a hőmozgás vagy a mechanikai terhelésből adódó mozgás is.
Sz S1 jelölés a burkolatragasztókon
Az MSZ EN 12004 számú szabvány vizsgálja a burkolatragasztók alakíthatóságát. 30-35 cm hosszú, 5 cm széles és 5 mm vastag mintadarabokat készítenek, amiket a kötésidő kivárása után hajlító vizsgálatnak vetnek alá. A két végén alátámasztott és középen lefelé nyomott próbatestek károsodás nélküli lehajlását mérik, és ez alapján kerülnek besorolásra. Ha 0-2,5 mm közötti a próbatest lehajlása akkor a szabvány merevnek nevezi, ha a lehajlás 2,5-5 mm közötti akkor alakváltozásra képesnek, jelölése S1. Ha a a lehajlás 5 mm feletti, akkor pedig nagy alakváltozásra képesnek, vagyis S2-esnek.

Ezek a feszültségek a valóságban, kisebb-nagyobb mértékben szinte folyamatosan jelen vannak, gondoljunk csak a téli-nyári hőmérséklet különbségekre vagy egy hirtelen jött nyári zápor hűtő hatására. És hogy miért van szükség többféle nagy tapadóerejű és jó rugalmasságú burkolatragasztóra?
A válasz egyértelmű, azért kell több, mert nagyon sokféle helyzet adódhat, ahol különböző szempontok játszanak közre, ezekre pedig megoldást kell nyújtani. Ilyen körülmények lehetnek például a burkolandó aljzat felületi egyenetlenségei, a burkoló lap anyaga, mérete, minősége, színe, a burkolat várható terhelése, elhelyezkedése, súlya vagy akár az, hogy hálóban vagy kötésben lesz-e lerakva. Mindezt konkrét példán keresztül szemléltetve:
A terasz déli fekvésű, amit 30x30-as világos színű gres anyagú lappal szeretné tulajdonosa leburkolni. Erre a feladatra tökéletesen megfelel a Keraflex S1 ragasztó. Amennyiben a terasztulajdonos valamivel nagyobb méretű lapot szeretne lefektetni, ami kicsit domború vagy homorú, ezért nagyobb vastagságú ragasztóágyra van szükség, ekkor már a Keraflex Maxi S1 a megoldás. (Közép vastag ágyazású, ráadásul csökkentett porterhelésű, tehát bekeveréskor a keletkező por 90%-a a keverő vödörben marad, megkímélve a felhasználót a por belégzésétől és a takarítás egy részétől).
Előfordulhat, hogy az idő szorít, a burkolással sietni kell, ebben az esetben a két órás kötésidejű Keraquick vagy a 3 órás Granirapid jöhet szóba. Ha a burkolólap anyaga valamilyen nedvességre kissé érzékeny természetes kő vagy agglomerát, akkor a kristályos vízmegkötésű, kétkomponensű Granirapid-ot kell választani. Amennyiben fontos a burkolat súlya vagy a sokadik emeletre kell felhordani az anyagot, jól jöhet egy könnyített súlyú ragasztó, az Ultralite S1. (A termék 15 kg-os kiszerelésű, de mégis 60%-al jobb kiadóságú, közép vastag ágyazású, csökkentett porkibocsátású a bekeverés során, ezek mellett pedig rendkívül környezetbarát, 30%-ban tartalmaz újrahasznosított alapanyagokat). Ezeken kívül S1-es ragasztók alkalmazhatók a padlófűtéses aljzaton, beltérben nagyobb méretű lapokhoz vagy üvegmozaikhoz, medencében kerámia vagy kerámiamozaik lapokhoz 400 cm2-es méretig.

Az az S1-es ragasztók felhasználásának a lehetősége tehát nagyon széles, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fent említett eseteknél is fontos a kötelező üregmentes ragasztóágyazat kialakítása, a megfelelő fugaszélesség és a szabványos dilatációs kiosztás. Amennyiben ezek a szabályok betartásra kerülnek, a technológiai időt kivárják és a környezeti feltételek is megfelelőek, egészen biztos, hogy hosszú távon is jól működő és problémamentes lesz a burkolat, amire a kivitelező és a megrendelő is büszke lehet.
További kérdéseivel forduljon bátran szakértőnkhöz, amennyiben pedig hozzáértő szakembert keres, településre szűkítve kereshet a Szakemberkereső adatbázisban.












Hozzászólások