Elpusztult a londoni Islingtonban lévő Paradise Park Children’s Centre élő növényekkel beültetett fala, amelynek elkészítése 100 000 fontba (több mint 30 millió forintba) került. A fal tervezője a londoni DSDHA építésziroda volt. Egyesek szerint a szomorú esemény oka pusztán egy meghibásodott vízszivattyú volt, ugyanakkor a szakértők körében éles vita bontakozott ki arról, hogy mennyire fenntartható ez a technológia.

Fionn Stevenson, az Oxford Institute for Sustainable Development (Fenntartható Fejlődés Oxfordi Intézete) társigazgatója szerint „ez az esemény bebizonyította, hogy mennyire sérülékenyek ezek a rendszerek. Egy úgynevezett élő fal teljes mértékben függ a mesterséges tápanyag- és vízutánpótlástól. Mivel itt a természetes ökoszisztémákkal szemben nincsen semmiféle tartalék a rendszerben, így ha egyetlen rendszerelem is meghibásodik, minden borul. Egyetlen ilyen fal fenntartásához teherautószám ideszállított anyagok szükségesek, ami hatalmas energiapazarlással és szennyezéssel jár. Így hát kijelenthetjük, hogy az ún. élő falak nem felelnek meg a fenntarthatóságnak, mert annak alapelve, hogy senki sem fogyaszt a szükségleteinél nagyobb mértékben.” Ezenkívül a szakértő szerint az is problémás, hogy az élő fal és a környező természetes élővilág között nincsen kapcsolat (mint a Paradise Park esetében is), ami szintén a fenntarthatóság ellen szól. Gond, hogy az építészek az ilyen szerkezetet az épület és nem a tágabb élő környezet elemének tartják. Az lenne az ideális, ha az ilyen rendszerek összeköttetésben lennének a talajjal és az épület tetőszerkezetével is. Jelenlegi formájukban azonban az élő falak leginkább a divatos épületzöldítési hullám részének tekinthetők.

Az élő falak ilyen rendszerének feltalálója a francia Patrick Blanc botanikus és designer. Leegyszerűsítve az élő fal a homlokzati sík elé, ferde kis műanyag kazettákba ültetett növényeket jelent. Természetesen nemcsak külső homlokzaton, de belső falsík mentén is alkalmazható. Nemrég a londoni Atheneum Hotel homlokzatára került élő növényekből álló borítás: bár ennek egyes részeit pótolni kellett, a tapasztalatok egyelőre pozitívak. Az üzemeltető szerint három kulcsfontosságú tényezőre kell figyelni: a megfelelő ültetőközegre, a kellő mértékű öntözésre és a megfelelő növények kiválasztására. Ugyanakkor azt mindenki elismeri, hogy egy ilyen létesítmény tulajdonosának lenni rejt magában izgalmas kihívásokat.

Ahogy a DSDHA építésziroda szóvivője elmondta, a Paradise Park gyermekközpont üzemeltetőjével együtt keresik a megoldást az elpusztult fal újjáélesztésére.