Bevallottan Frank Herbert híres, 1965-ös sci-fije, a Dűne ihletésében dolgozott a kaliforniai Matsys Design, amikor fölbe vájt, mesterséges csatornarendszerre szervezett városokat vizionált a jövő Nevadájába. A probléma azonban valós: a torontói egyetem felkérésére készült munka több másikkal együtt egy kiállítás keretében látott napvilágot, amely a vízhiányossá vált éghajlaton keres megoldást az életkörülmények biztosítására.

Az olcsó föld és a végtelen vízmennyiség hatására korábban milliók telepedtek le a Colorado folyó mentén, az egyébként sivatagos környéken. A hetvenes évek óta azonban a folyó vízgyűjtőterületén érezhetően csökkent a csapadékmennyiség, a mezőgazdasági felhasználás pedig még ezt a helyzetet is súlyosbította. A Colorado-parti városok közül több is földalatti tározók építésébe kezdett az időszakos vízhiány enyhítésére. A Matsys Design terve ezeket az építményeket gondolja tovább.

„Földalatti Velence”: a jövő Nevadájának városai a tervezők szerint a talajszint alatt futó mesterséges csatornák hálózatára szerveződnek, védve a túlzottan erős napsütéstől és a változékony időjárástól. A kanálisok nemcsak a vízellátásban, hanem a közlekedésben és a növénytermesztésben is szerepet kapnának. A kanyonszerű földalatti terek oldalfalait házak alkotnák, lakó- és kereskedelmi funkciókkal. A földfelszín tölcsér alakú bemélyedéseiben helyezkednének el a kertek, míg a kürtőszerű, ellentétes irányú hornyok a városok helyét biztosítanák.