Az eddigi legfeketébb hónapnak bizonyult 2009 januárja a nagy-britanniai architektúra számára. A statisztikák szerint az építészek munkanélküliségi rátája gyorsabban emelkedik, mint más hivatások képviselőié, de a Brit Építészek Királyi Intézete hosszú távon leginkább a szakma presztízsének elértéktelenedésétől tart.

A szigetország statisztikai hivatalának legfrissebb adatai különösen aggasztóak az építészekre nézve: 2009 első negyedévére 870-en folyamodtak munkanélküli segélyért, ami 544 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Sunand Prasad, a RIBA (Brit Építészek Királyi Intézete) elnöke úgy írta le a helyzetet, hogy „legnagyobb félelmeinket látjuk éppen beigazolódni”. A szervezethez naponta legalább három építész telefonál be, hogy elveszítette állását, de mindenképpen szeretné megőrizni tagságát – és az óvatos becslések szerint is ez még csak a jéghegy csúcsa. 

Január valódi fekete hónapnak bizonyult a szakma számára. A sokszoros díjnyertes Allen Tod ellen megindult a csődeljárás, és olyan világhírű irodák, mint az Aedas, a SOM vagy a Gensler, munkatársaik jelentős részét szélnek eresztették. Még a RIBA köztiszteletben álló volt elnöke, George Ferguson jól menő műhelye is elbocsátotta a tervezők egyharmadát, a számos brit projektben közreműködő holland OMA pedig ugyancsak megválni kényszerült ötven alkalmazottjától. 

A szakma súlyos gondját, amelyet tetéz a felsőoktatás költségvetésének megkurtítása is, a minap a brit alsóházban is szóvá tették. Prasad ugyanakkor stratégiai gondolkodásra és a válság kibekkelésére kérte kollégáit, akiket a tagadhatatlan nehézségek dacára óva int attól, hogy egymást licitálják alul az árajánlatokkal, netán ingyen vállaljanak megbízást, mert ez hosszú távon csak leértékelné az egész hivatást. A RIBA a maga korlátozott mozgásterén belül igyekszik segíteni az állástalanoknak, míg az irodák különböző módszerekkel, a stabiltól a katasztrofálisig terjedő pénzügyi helyzetben próbálják ellensúlyozni a recessziót.