Ki ne képzelte volna el gyerekként, hogy beköltözik az egyik saját építésű legóházába? A téglák azonban, amik a legóvilág léptékében nagyon nagynak számítanak, a mi világunkban túl picik. De ez nem jelenti azt, hogy mi nem használhatjuk fel építőanyagként. Csak épp nagyon-nagyon sok kell belőle.
Valószínűleg a képzőművész tulajok esztétikai és konstrukciós érzékének kialakulásában is fontos szerepe volt a legónak, így amikor New York-i tetőtéri lakásuk felújítását tervezték, boldogan igent mondtak az I-Beam Design építészeinek a legókorlát ötletére, és felkérték a város egyik hivatalos legóművészét, Sean Kenney-t, hogy segítsen a munkálatok elvégzésében. A galériára vezető lépcső korlátjába körülbelül 20.000 darab legót építettek be. A fehér alapon egyre ritkuló majd sokasodó színes pöttyökkel díszített korlátba az I-Beam Design Mondrian-szerű áttöréseket tervezett, és a mester hatása értelemszerűen a színekben is visszaköszön.
A tetőtéri lakásnak ugyan csak egy része a legóból készült lépcsőkorlát, de a leegyszerűsített szín- és formavilág az egész belső térre jellemző. A stúdióként és alkalmi kiállítótérként is funkcionáló tetőtéri lakás jellemző színe a fehér, ami néhol a feleség rajzainak közvetlen hátteréül is szolgál. A modern, szögletes bútorokon és a konyha csempéjén is a legószínek köszönnek vissza. A legtermészetesebb szín és anyag a lakásban a halvány diófa, mely a padlóburkolaton és a lépcsőn jelenik meg.
A lépcsőkorlát építésében a tulajdonosok is részt vettek, amivel lehet, hogy egy gyerekkori álmuk valósult meg. Hiszen nem sokan mondhatják el magukról, hogy húszezer darabos legószettjük van otthon.
Hozzászólások