A japán viseletek inspirálták Herold Heni a MOME kötő-öltözéktervező szakán idén diplomázott fiatal tehetség kollekcióját. A nagyon modern, nagyon mai gyűjteményről nem is hinnénk, hogy a tradicionális japán kultúra inspirálta. Herold Heni karakteres kollekcióját ki más is fotózhatta volna, mint Balla Vivienne, sőt a lányok a képes anyag mellett egy videót is forgattak a ruhákhoz.

A japán divatban a hazai trendekhez képest jóval jobban jelen vannak a hagyományok, amit Heni igazán izgalmasnak tartott: “Főleg a mai társadalom foglalkoztatott, hogy manapság Japánban, főleg a nagyvárosokban, mennyire használják a tradicionális viseleteket, amik ugyan extrémnek nem számítanak. De ha magunkra tekintünk, akkor akár szokatlan is lehetne, hiszen ma Magyarországon a népviselet már nem jellemzi a mindennapokat.” Heni figyelme a kutatás alatt egyre inkább a harcosok és uralkodók vagy inkább nemes emberek öltözeteire irányult, melyek gyönyörű formai megoldásaikkal készültek. “Nem kis számban leltem kimonókra és egyszerű díszítéstől mentes, kizárólag a szó nemes értelmében funkcionális darabokra, mely használhatóság saját kollekcióm tervezésekor is szempont volt” - mesélte Heni.

A kollekció célja nem a másolás, hanem a továbbgondolás volt, a tervező azzal kísérletezett, hogyan is lehet egy másik kultúrába átültetni ezeket a motívumokat. “A tervezés során letisztult formavilágban, főleg vállhangsúlyos, szögletes sziluettekben gondolkodtam és törekedtem az olyan anyagminőség létrehozására mely az ilyen formáknak kedvez” - ismertette a tervezési irányelveit a designer.

Mivel a keleti kultúrákban a papír, mint alapanyag nagyon fontos szerepet tölt be, ezt a ruhákban is megjelenik: a papír hajlékonysága ihlette a matériákat, a hajtásoknál kialakuló kékes árnyalat pedig a színeket. A színeken túl az anyagminőségek változtatásával teremtett harmóniát a tervező a rétegek között: eltérő minőségű fonalakból kötött anyagok váltják egymást egy öltözéken belül. “A gépi és kézi kötések egyensúlyára törekedtem így nagyobb léptékváltásokat értem el: a különböző anyagminőségekkel, a szorosság változtatásával, a kötéstípussal, a fonal vastagságával. Így az ugyanolyan kötéstípus, eltérő gépen, eltérő szorossággal, teljesen más eredményt hozott” - részletezte Heni.