A dán parlament döntésének értelmében 2020-ra Európa egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztése valósulhat meg az országhoz tartozó Lolland-sziget, valamint a német szárazföld között. Az eredetileg tervezett híd helyett azonban a dánok ötmilliárd eurós költséggel egy 18 kilométer hosszú alagutat építenének a tengerszoros alatt.

A Fehmarnbelt tengerszoros alatti alagút építése a tervek szerint 2014-ben kezdődne meg, és hat év alatt fejeződne be. Az összeköttetés egy órával rövidítené le a Koppenhága és Hamburg közötti, jelenleg autóval négy, vonattal négy és félórás utat.

A szorosban a dán Rødby és a német Puttgarden között jelenleg kompok közlekednek, de állandó összeköttetés létesítésére a húszas évek óta vannak tervek. Dánia és Németország 2008. szeptember 3-án szerződést írt alá egy híd építéséről a szorosban – a kétszintes, 272 méter magas pilonok által tartott átkelőn felül az autós, alul pedig a vonatforgalom zajlott volna.

Ezt a tervet módosította most a dán parlament, a nyolc politikai párt közül hétnek az egyetértésével. Az alagút a hídhoz hasonló beosztásban készülne el: a tervezett három járatból kettőben négysávos autóút futna, a harmadik pedig két vasúti vágánynak adna helyet. A tervek szerint az alagút kétszáz méter hosszú, körülbelül 70 ezer tonnát nyomó elemekből állna, amelyeket a felszínen öntenének ki és süllyesztenének a tengerágyra.

A híd tervét több tényező miatt vetette el a dán parlament. A szorosban jelenleg évente negyvenezer hajó halad el, de ez a szám 2030-ra megduplázódhat – jelentősen nőne tehát a balesetek valószínűsége. A természetvédők ugyancsak tiltakoztak a felszíni építkezés ellen, a híd vonala ugyanis egy rezervátumot is átvágna, valamint keresztezne egy fontos madárvonulási útvonalat.

Az alagút mellett szól még egy fontos tényező: az építkezésért felelős, a dán közlekedési minisztériumhoz tartozó cég, a Femern számításai szerint 5,1 milliárd euróból megépíthető – azaz százmillióval olcsóbban, mint a híd. Ráadásul a beton előállítása a dán ipart segítené, míg az alapvetően fémből készülő híd anyagát Kínából kellene importálni. A költségekből a tervek szerint 1,1 milliárdot finanszírozhat az EU, a fennmaradó részt a dán állam állja, amely úgy számol: 2050-ig az alagúthasználati díjból a beruházás megtérül.

A Fehmarnbelt-alagút egyébként az utolsó és legméretesebb elem abban az internacionális közlekedési hálózatban, amellyel Dánia a főváros szó szerinti elszigeteltségét küzdi le. A Koppenhága szigetét a dán szárazfölddel összekötő híd 1998-ban készült el, a Svédországba vezető Oresund-hidat pedig 2000-ben adták át. A Fehmarnbelt-alagúttal Dánia legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország felé is szárazföldi összeköttetés nyílik a fővárosból. Berlin egyelőre meglehetősen karakánul foglalt állást: az alagút építésének költségeibe egyáltalán nem szállnak be, viszont a német oldalon 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállaltak. A beruházás ellen jelenleg a szoros partján található német üdülővárosok tiltakoznak a legélénkebben, amelyek attól tartanak: az alagút elkészültével az északnak tartó turisták megállás nélkül hajtanak majd tovább Dániába.